Az alvásról és annak minőségéről szerintem érdemes beszélni. Jó esetben életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük. Azonban azt is fontos megemlíteni, hogy az emberiség egyre kevesebbet és egyre nyugtalanabbul alszik.
Ezért fontos tanulni az alvás(unk)ról, mert kellő tudatosság hiányában hatalmas károkat tudunk okozni életmódunkkal az egészségünk kárára.
Ez az írás egy alvással kapcsolatos több cikkből álló sorozat bevezető része, melyben a cirkadián ritmus témáját járjuk körbe. Továbbá kiderül, miért olyan fontos ez a terület, hogy 2017-ben Nobel-díjjal jutalmazták a kutatóit.
A cikkhez felhasznált forrás:
– Dr. Purebl György (2019): Az alvás pszichológiája. In: G. Németh György (szerk.): Magyar Alváskönyv. Galenus, Budapest. 19-22.
– Kozma-Bognár és Nagy (2017): Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története. 2017. 10. 05. MTA, https://mta.hu/tudomany_hirei/bennunk-ketyego-biologiai-orak-egy-nobel-dijas-felfedezes-tortenete-108088.
Az alvás szervezetünk legfontosabb regenerációs eszköze. Azonban a korábbi elképzelésekkel és közhiedelemmel ellentétben nem passzív, aktivitás nélküli állapot. Egy hétköznapi példával élve, alvás közben az agy hasonlít egy étterem működésére. Amely bár délelőtt zárva van, de hogy a munka látványos és fontosabb részét fennakadás nélkül el lehessen végezni: ki kell takarítani az éttermet, előkészülni és megfőzni az esti ételeket, és csak ezután lehet és érdemes kinyitni.
2. Az alvás másik fontos összetevője: álomlátó (REM) alvás, mely a memória és a gondolkodás szabályozásában játszik fontos szerepet. A REM alváson keresztül rendszerezi agyunk a nap folyamán beérkező információkat, tapasztalatokat, élményeket, majd ezeket más-más memóriarendszerben helyezi el. Így kerülnek külön helyre a begyakorlott mozgások ( biciklizés, autóvezetés), külön az érzelmileg fontos információk, és külön az események helyszíne és időpontja. Agyunk az álomlátó alváson keresztül, mint egy karbantartó program, feldolgozza és osztályozza a minket ért összes ingert, információt. (Purebl 2019)
“Többféle bioritmus létezik, ezek az élő szervezetek többé-kevésbé kötött periódus szerinti, rendszeresen ismétlődő biológiai működései és viselkedései […] a szervezet szempontjából legfontosabb azonban a napi bioritmus , más néven cirkadián ritmus ” – írja Dr. Purebl György (2019).
Az ember természetes cirkadián ritmusában két – időben egymástól elkülönülő – alvásszakasz van. Egy rövidebb délutáni alvás (lásd: szieszta), és egy hosszú éjszakai alvás.
A cirkadián ritmus kutatásáért – pontosabban az emögött álló molekuláris mechanizmusok leírásáért – 2017-ben orvosi Nobel díjat kapott Jerffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young.
Ez a kutatás azt a régi sejtést igazolja, hogy a többsejtű élőlények szinte minden sejtjében működik egy molekuláris oszcillátor. Az ennek bizonyításához szükséges módszertan arra épül, hogy sikerült összhangba hozni a belső ritmust adó molekuláris oszcillátor által mért időt a környezetben mért abszolút, fizikai idővel. Valamint az oszcillátor generált ritmus megjelent egy periodikusan lekövethető fiziológiás válasz formájában. ( Kozma-Bognár és Nagy, 2017).
Ha érdekel bővebben a kutatás, az alábbi MTA cikkből többet megtudhatsz:
Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története
Forrás:
Kozma-Bognár és Nagy (2017): Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története. 2017. 10. 05. MTA, https://mta.hu/tudomany_hirei/bennunk-ketyego-biologiai-orak-egy-nobel-dijas-felfedezes-tortenete-108088
A cirkadián ritmus fenntartásáért az óragének felelősek. Ezek határozzák meg az ember belső óráját. Azonban a cirkadián ritmus mintegy 40 perccel hosszabb, mint a nap 24 órája. Tehát szervezetünk emiatt ‘késésben van’ a földi nap 24 órájához képest (Purebl 2019).
Ez azt is jelenti, hogy a belső óránkat folyamatosan igazítani kell a külvilág 24 órájához. A gyakorlatban ezt a finomhangolást speciális környezeti ingerek (Zeitgeberek – ‘időadók’) végzik:
Köszi, hogy végigolvastad a cikket!
HJ
Forrás:
Dr. Purebl György (2019): Az alvás pszichológiája. In: G. Németh György (szerk):
Magyar Alváskönyv. Galenus, Budapest. 19-22.
Kozma-Bognár és Nagy (2017): Bennünk ketyegő biológiai órák – egy Nobel-díjas felfedezés története. 2017. 10. 05. MTA, https://mta.hu/tudomany_hirei/bennunk-ketyego-biologiai-orak-egy-nobel-dijas-felfedezes-tortenete-108088
Ajánlott irodalom:
– Magyar Alváskönyv. Galenus, Budapest 2019
Az antiobiotikumok elérhetősége sok esetben indokolatlan és felesleges alkalmazást vont maga után. Az orvoslás sokáig úgy hitte, hogy a fertőző betegségek kérdése egy életre megoldódott
A megfázás a téli időszak egyik jellegzetes betegsége. Azonban nem mindegy, hogy hogyan és miként kezeljük. Bár egy nagyon gyakori problémáról van szó, mégis számos
A téli időszak több szempontból is kikezdi egészségünket. Ennek egyik következménye, hogy immunrendszerünk ellenállóképessége csökken, így a téli meghűléses időszakban szervezetünk jobban ki van téve
A nátha a téli időszak egyik jellegzetes betegsége. Bár nincs olyan recept és praktika amivel teljes bizonyossággal megelőzhető lenne ez a betegség, azonban a kockázat
A téli időszak több szempontból is kikezdi egészségünket. Ennek egyik következménye, hogy immunrendszerünk ellenállóképessége csökken, így a téli meghűléses időszakban szervezetünk jobban ki van téve
